Sajnálattal tudatjuk, hogy Száva István gyémántdiplomás építészmérnök, az Építőipari Mesterdíj Alapítvány kuratóriumának elnöke, életének 90. évében elhunyt. Temetése január 30-án délután 14.15-kor lesz a Farkasréti Temetőben.
Száva István elvesztésével az Alapítvány pótolhatatlan veszteséget szenvedett.Az építőipari szakma kimagasló személyiséget gyászol, életútját az alábbiakban adjuk közre:
SZÁVA ISTVÁN
Miskolc, 1921 - Budapest, 2011
gyémánt diplomás építészmérnök
szakmai életútja
Építészmérnöki tanulmányait 1945 őszén kezdte a Budapesti Műszaki Egyetemen, akkori nevén a József nádor Műegyetemen. Egyetemi évei alatt dolgozott a Várban romeltakarításokon (Bp. I. ker. Mérnöki Hivatal) és a Rádió stúdióépület alapozásánál (23. sz. ÁÉV.) ill. az Építéstörténeti tanszéken Rados Jenő professzornál demonstrátor volt.
1950-ben diplomázott Weichinger Károly professzornál jeles eredménnyel, az egyetem történetében első ízben ipari épület (textilgyár) témában.
Az akkori időkben nem maradhatott a tanszéken, a hadipari tervezésbe irányították.1950-52, az Általános Géptervező Intézetben (ÁGTI) építész tervező, majd osztályvezető lett. Olyan, eredetileg hadiüzemnek létesült gyárak tervezésében vett részt, mint a jászberényi Lehel, a téglási Hajdú, a Sajóbábonyi Vegyiművek, az ikladi Műszergyár, a gödöllői Nehézgépgyár, a budapesti Finommechanikai-gyár.1952-54, Középgépipari Építő Vállalatnál, az előzőleg általa megtervezett hadiüzemek építésénél építésvezető, majd főmérnök volt.
1954-től 1985-ös nyugdíjba vonulásáig a Vegyiműveket Tervező Vállalatnál (VEGYTERV) tervező, osztályvezető, majd1962-től szakági főmérnök, a vállalat főépítésze. Utóbbi beosztásában feladata volt az egész ipartelepek megvalósítását komplexen, magas színvonalon megtervezni és a kivitelezést művezetni képes 350-400 fős kollektíva létrehozása, a hazai és külföldi telepítésű vegyipari, petrolkémiai és gyógyszeripari gyárak építéstervezésének irányítása.
Irányítói, vezetői tevékenysége mellett szakmáját is gyakorló építész volt. Tervei alapján valósult meg többek között a Tiszai Vegyikombinát (TVK) Lakkfestékgyára, a Taurus Gumigyár Kalander-csarnoka és Köpeny-raktára, a Debreceni Műanyagfeldolgozó Gyár, a "fémmunkás" Vállalatnak még a Városligetben megrendezett Budapesti Nemzetközi Vásárokon felépült kiállítási pavilonjai, a Compack vállalat sótároló csarnoka, a peremartoni foszfáttároló, és több, külföldön megvalósult ill. exportált vegyi üzemi épület, stb.
Úttörője volt a vegyipari üzemek létrehozása során a rendszer-szemléletű építés megalapozásának és kifejlesztésének. Ennek eredményeként jött ill. jöttek létre a többcélú vázszerkezet, a gyógyszeripari típus-csarnokok, a laboratóriumi és fél-üzemi típus épület és típus-berendezés, a szabadba telepített üzemek ill. a szabadtéri termelés rendszerei, stb. Különösen érdekelte a műanyagok felhasználása az építésben. Jelentős eredményeket ért el a szabadalmazott üvegvázas poliészter (ÜPE) teherhordó elemek kifejlesztésében, majd nagyfesztávolságú ÜPE anyagú héjak alkalmazásában.
Mindezek mellett tudását igyekezett megosztani az oktatás területén is. A BME Ipari Építészeti Tanszékén külső előadó és gyakorlatvezető volt, a Mérnöki Továbbképző, Közgazdasági Továbbképző és Vezetőképző szervezésében tanfolyamokat szervezett, előadásokat tartott.
Élen járt a korszerű és előremutató gondolatok elterjesztésében, így például a Versenytárgyalásos Vállalkozási Rendszer magyarországi meghonosításában.
A vegyipari építés sajátosságait jól ismerve tagja volt az OMFB Korróziós Állandó Bizottságának. Az építésügy mindenkori irányítói számíthattak rá. 1989-ben a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium kollégiumának tagjaként társszerzője és szerkesztője volt a Tőkebefektetéssel Járó Fejlesztés Folyamata c. tanulmánynak, valamint a "Beruházások Folyamata" c. könyv kéziratának. 1990-96-ban közreműködött az új építési törvény és az OÉSZ/OTÉK kidolgozásában.
Többek között annak köszönhetően, hogy több nyelven kiválóan beszélt, külföldön is sok helyen, helyszínen tevékenykedett:
1957-62: a Szovjetunióban vegyipari létesítmények tervezése,
1965: Indiában, a Calcutta-i Chlorocid-gyár tervezése,
1978: Vietnamban Penicillin-gyár tervezése,
1985: Az UNIDO (United Nations Development Programs) megbízásából részt vett egy távolkeleti gyógyszergyár létesítésében,
1986-90: Tengizben (Kazahsztán) petrolkémiai telep generáltervezésében és a megvalósítás szervezésében,
1990: UNIDO megbízás: Saigonban festék- és pigment-gyár tervezésében vett részt.
1990-99 között szakvéleményeket, tanulmányokat készített az Interauditor Neuner+Henzl, illetve a Nestlé, a Budapesti Vegyiművek, a Budalakk, a Csepel Autógyár, az Állami Vagyonügynökség, az ÖMV, az IREKS, regionális vízművek, regionális gázszolgáltatók, a Magyar Tudományos Akadémia és mások számára.
Jelentősebb szakkönyv szerkesztői, társszerzői munkáinak ill. publikációinak száma 42, ezek közül a kiemelendők:
-Ipari építészetünk történetéhez (1951.)
-Hegesztett betonacél tetőszerkezetek, TRB és CSRB (1956. ill. 1958.),
-Műanyagok az építőiparban (1961-től)
-A Survey of Industrial Buildings in Hungary (London, 1963.)
-Forróégövi ipartelepek kialakításának sajátosságai (1968.)
-Flexibilis gyógyszeripari üzemek (1969.)
-A szabadtéri termelés építési vonatkozásai (1969.)
-Ipari Beruházások Kézikönyve (1971.),
-Ipari Beruházások Előkészítése (1974.)
-The Nitrogen Industry - general layout rules (1976.)
-Betonok és Falazatok Korrózió Elleni Védelme (1987.)
-Ipartelepek Rekonstrukciója
-A Beruházások Folyamata
1963-ban nagy érdeklődést kiváltott előadást tartott Londonban a brit Royal Institution of Structural Engineers előtt. Ezt követően rendszeresen tartott előadásokat hazai és nemzetközi konferenciákon az ipari, ezen belül a vegyi- és gyógyszeripari építések és az ÜPE szerkezetek kérdéseiről.
A Magyar Építőművész Szövetség alapító tagja, az Építéstudományi Egyesület örökös tagja. Ez utóbbinak 1950 óta aktív tagja, az Egyesület Választmányában, illetve az Építész Szakosztály vezetőségében dolgozott. A volt Ipari Építési Bizottságban is tevékenykedett és vezette a Pályázati Bizottságot. Tagja volt a Budapesti Építészkamarának.
Odaadással és hittel szervezte az építőipar szakmai elismerését, az igazi teljesítmények - a minőségi munka megbecsülését , széleskörű publikálását. Az ÉTE-én belül az építőipar minőségi, mesterségbeli elismerésének formáját, rendszerét kezdettől fogva feladatának tekintette. 1994 óta haláláig az Építőipari Mesterdíj Alapítvány Kuratóriumának elnöke volt. Szakmai és személyes életének elengedhetetlen részévé vált az Alapítvány vezetése. Emellett sok éven keresztül szervezte az Építőipari Nívódíj bizottság munkáját.
Életműve - időben haladva az építészmérnöki arany-, és gyémántdiplomában is megtestesült.
Az építőipari szakmánkban közismert egyéniség volt. Mindig nagy tisztelet, megbecsülés övezte munkáját, szerénységét, életvitelét, emberi kapcsolatait, gondolatait, tanácsait. Az Ő barátságára, a vele való kapcsolatra mindenki kitüntetett büszkeséggel emlékezhet.
Kitüntetései:
1960 Nehézipar Kiváló Dolgozója,
1964 Munkaérdemrend bronz fokozata,
1968 és 1975 Építőipar Kiváló Dolgozója
1969 a 20 Éves Építéstervezés Plakett,
1981 Alpár-díj,
1998 Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt
2001 ÉTE Érdemrend
2006 Lechner Ödön Díj
A 2011. évi Építőipari Nívódíj pályázat eredménye
A 2011. évi Építőipari Nívódíj pályázat eredményéről, a 2011. évi díjazottakról letölthető tájékoztató.
Megalakult a 2011. évi Építőipari Nívódíj Bíráló Bizottsága. A beadott dokumentációk áttanulmányozása és a helyszíni szemlék után dönt az odaítélésről. A Bizottság titkára Hollai Pál úr, elérhető 06-30-984-7213
Nívódíj
Magyar Építész Kamara
Építőipari Nívódíj Különdíja
SÁNDY GYULA - DÍJ
A MÉK Elnöksége Sándy Gyula professzorról elnevezett díjat hozott létre amely az Építőipari Nívódíjra 2011. évtől pályázó fővállalkozó azon felelős műszaki vezetőjének adományozható, aki a bírált pályázatok valamelyikénél a legeredményesebben működött közre az építészeti koncepció megvalósításában.
A díj odaítélésének szabályai:
A díj évente egy alkalommal adományozható magasépítés szakterületen. A díj személyre szól, cég, kollektíva, vagy munkacsoport részére nem ítélhető oda.
A díjat csak a "felelős műszaki vezetők" névjegyzékében szereplő kaphatja meg, de nem követelmény az építész kamarai tagság.
A díj adományozható mindazoknak, akiknek a felelős műszaki vezetése alatt megvalósult épület az Építőipari Nívódíjra nevezésre került.
A díj odaítéléséről az Építőipari Nívódíj Bíráló Bizottsága javaslata alapján a Magyar Építész Kamara Elnöksége dönt.
A díjazás során kizáró tényező, ha az építkezés ellenőrzése során az építési hatóság szabálytalanságot állapított meg, vagy a pályázó fővállalkozó az épület megvalósítása során a tervező hozzájárulása nélkül eltért a tervektől.
A díjjal plakett és oklevél jár, átadása az Építőipari Nívódíj átadásával egy időben történik. A díjat a MÉK elnöke adja át. A díjjal pénzjutalom nem jár.
Az oklevél egyik oldalán a díjazott nevét, a pályázatban résztvevő létesítmény megnevezését és a kitüntetés időpontját, a másik oldalán a díj lényegének megfogalmazását és Sándy Gyula életrajzát kell ismertetni.
Mesterdíj - Master Prize
A Kuratórium a Gödöllői Királyi Kastély rekonstrukciós munkáinak keretén belül végzett kőfaragó munkáik minőségének elismeréséül a
RENESZÁNSZ Kőfaragó Zrt-t
ÉPÍTŐIPARI MESTERDÍJBAN részesíti
Ezúton is gratulálunk ahhoz, hogy szakmai megméretésük ismét pozitív eredménnyel járt, és reméljük, hogy a jövőben is minősíthetjük munkájukat Építőipari Mesterdíjra érdemesnek, amivel jó hírük és piaci érvényesülésük tovább növekedhet
Csatlakozások és társulások
Az Építéstudományi Egyesület és az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége hozták létre 1994. évben az Építőipari Mesterdíj Alapítványt, amelynek célkitűzéseit és működését megismerve és céljaival azonosulva csatlakoztak 2010. évben a Közlekedéstudományi Egyesület, a Magyar Építész Kamara, a Magyar Építőművészek Szövetsége, a Magyar Épületgépészeti Koordinációs Szövetség, a Magyar Mérnöki Kamara Építési Tagozata és az MTF Közműtechnológiákért Egyesület. Ezzel létrejött a szakmát széles körben képviselő kuratórium.
A Fővárosi Bíróság 14.Pk.61.894/1933/23 számú, 2010. november 11.-én jogerőssé vált végzésével elrendelte az Alapítványhoz csatlakozások, illetve a Kuratórium tagjainál végbement változások bejegyzését
A Csatlakozók delegálták képviselőiket a Kuratóriumba, amelynek tagjai:
Apáthy Endre
Dr. Bartos Sándor
Hollai Pál
Horváth Lajos
Kerékgyártó Attila
Kovács Imre
Kreszán Albert
Makra Magdolna
Móczár Gábor
Dr. Nemes Géza
Szalay Tihamér
Száva István elnök
Vermesy Sándor
Wéber László
Az Építőipari Nívódíjatis az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége és az Építéstudományi Egyesület alapította. A díjjal kapcsolatos szervezési-, propaganda-, ill. adminisztratív feladatokat a társult Építőipari Mesterdíj Alapítvány Kuratóriuma önállóan végzi.
A Magyar Építőművész Szövetség 2003. májusban társult az Alapítókhoz. Szándéka az építész társadalmon belül is fokozni az évenkénti Építőipari Nívódíj értékét és társadalmi visszhangját.
A Magyar Mérnöki Kamara Építési Tagozatának Elnöksége 2007. márciusban társult az Alapítókhoz. Úgy ítélte meg, hogy ezzel tovább növelheti az Építőipari Nívódíj szakmai értékét és társadalmi visszhangját. A korábban a felelős műszaki vezetők számára alapított Építési Alkotó Díj két kitüntetettjét (egy-egy magas- és mélyépítőt) az Építőipari Nívódíjban részesült létesítmények létrehozásához kiemelkedő szakmai teljesítménnyel hozzájárultak közül, az arra érdemeseknek ítélik oda.
A Magyar Építész Kamara Elnöksége 2008. októberben döntött a társulásról növelve az Építőipari Nívódíj szakmai és társadalmi jelentőségét. A Magyar Épületgépészeti Koordinációs Szövetség (MÉgKSZ) 2009. februárban társult, tanúsítva a Díj széles szakmai értékelését. Az MTF Közműtechnológiákért Egyesület és a Közlekedéstudományi Egyesület 2010. májusban döntött a társulásról növelve a mélyépítési pályázatok jelentőségét.
FELHÍVÁS
Az Építőipari Mesterdíj Alapítvány Kuratóriuma annak érdekében, hogy a kis- és középvállalkozók viszonylag kis költséggel pályázhassanak az Építőipari Mesterdíjra, esetükben az általánostól eltérő alternatív pályázási szabályt alkalmaz. Csökkenti a nevezési díjat azáltal, hogy a szakértői tevékenységnél egyszerűsíti az egyébként átfogó, fotókkal is illusztrált sokoldalas szakértői jelentést. Az Építőipari Mesterdíjat általában bronzérem, illetve bronz díjfigura testesíti meg. Ennek ára is része a nevezési díjnak. Amennyiben a pályázó vállalkozó erről lemond, a publicitás szempontjából ezekkel egyenértékű oklevéllel tanúsítja a Kuratórium a díj elnyerését. A díjazottság meghirdetése a szakma és a közvélemény előtt változatlan módon történhet és hatása növelheti a díjazott érvényesülését. A bírálandó munka nagyságától és jellegétől függően a nevezési díj ez esetben 85 - 112 eFt +Áfa lehet.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) II. Építőipar, építőipari kutatás, Tervezés, Szolgáltatás osztálya szeretné az építőipari szakág kis- és középvállalkozóinak megkönnyíteni a pályázást, erre 150.000 Ft-os keretet létesített. További könnyítést jelent tehát a pályázóknak, hogy a Kuratórium az amúgy is kedvezményesen megállapított nevezési díj egy részét esetenként ebből a keretből tudja fedezni.
A Magyar Épületgépészeti Koordinációs Szövetség ( MÉgKSZ ) évente 200 eFt összegű keretet különített el, amelyből az épületgépészeti kivitelező kisvállalkozók nevezési díjának egy részét átvállalja. Az Építőipari Mesterdíj Jelentkezési Lapon kell feltüntetni, hogy a bírálatra jelentkező vállalkozó számít a MÉgKSZ támogatására. A Jelentkezési Lap igényelhető a 06-30-525-1300 számon, vagy letölthető a Kuratórium honlapjáról: www.mesterdij.hu
Mesterdíj
A Kuratórium 2010. évi tevékenységéről és gazdálkodásáról szóló Beszámoló az " Az Alapítványról" című rovatban található.
