ÉPÍTŐIPARI MESTERDÍJ ALAPÍTVÁNY - FOUNDATION FOR CONSTRUCTORS' MASTERWORKS     
 
Az Építőipari Mesterdíj Alapítvány Kuratóriumának elérhetősége:
Telefon: +36-30-525-1300;
e-mail: mesterdij@mesterdij.hu
Az Alapítvány címe: 2013. júl. 1.-től Budapest. I. Döbrentei tér 1.sz. V. em. 3.
Nívódíjasok
 

Építőipari Nívódíj 2001

2001 évben öt létesítmény érdemelte ki az Építőipari Nívódíj elnyerését hirdető bronztáblát és Tanúsítványt:

A 2001. évi Építőipari Nívódíjak

Vita az építészet minőségéről

Nagyjából két esztendővel ezelőtt, amikor a Magyar Építész Kamara küldöttgyűlése az új Nemzeti Színház tervezésére vonatkozó állásfoglalását vitatta meg, szószóló útján nyilvánosságot kapott az építész egyetemi hallgatók kemény magvának véleménye is.  Ennek lényege röviden az volt, hogy a magyar építészet úgy rossz, ahogy van, legalábbis  jelen állapotában. Ezt a kihívást természetesen válasz követte, visszautasítván az általánosító sértést. Ebből azonban igazi vita nem bontakozott ki, egyrészt mivel a harcias kiáltvány szerzői nem voltak jelen, másrészt a küldöttgyűlés témája "csak" érintkezett a problémával. Egyébként is, a történelem kezdete óta megszokott dolog, hogy a fiatalok, mondanivalójuk kifejtésekor általában nem bíbelődnek az árnyalatokkal, a körülírással.  Ilyen végletesen azonban nyilvánvalóan nem lehet megítélni a hazai építészetet.

Még annak eldöntése is aggályos, hogy "inkább jó", vagy "inkább rossz". Attól függ, mihez képest?  De ne kötözködjünk!

Amikor A virágos Magyarországért verseny bírálóbizottságában nézi végig az ember a kicsinosított településeket, sokkal kedvezőbb összképet lát, mintha például vonatról, a vasúti töltés magasságából szemlélné más tájakon a rendetlen kertvégeket, a reménytelenül elszemetesedett környezetet. Ugyanígy van ez a nívódíj-pályázatra benyújtott épületek helyszíni szemléi során is. Az ember ilyenkor szebbnél szebb dolgokat láthat, a szakma csúcsteljesítményeit.

Az Építőipari Nívódíjról

Hajdanában, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium fennállásának idejében volt már egy ilyen elnevezésű állami díj, amely az igényes, szakszerű kivitelezés ösztönzésére és  jutalmazására volt hivatott, emellett a tervezők, az építtetők és a kivitelezők eredményes együttműködését is elismerte.

Amikor az építésügy egységes állami irányítása megszűnt, ez a díj is elveszítette alapját. A helyette 1991-ben alapított Pro Architectura-díj nem pótolta a hiányát, mivel az csak az építésztervezőknek adományozható. A kivitelezői szakma számára méltánytalan helyzeten változtatott az Építéstudományi Egyesület és az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége, amikor együttműködve, 2000-ben megalapították az új Építőipari Nívódíjat.

A díj megítélésénél döntő szempont a kivitelezés minősége.

A jó minőséget, az igényes kivitelezést elsősorban az építtető tanúsíthatja, ezért a pályázat benyújtásához az ő hozzájárulása is szükséges, ami egyben a helyszíni bejárás lehetőségének is feltétele. Nem hanyagolható el a tervező szerepe sem, hiszen gyenge színvonalú, felületesen kidolgozott terv alapján nem lehet minden tekintetben megfelelő házat építeni.

Mindezekre tekintettel, az Építőipari Nívódíj a komplexitást fejezi ki. Ez alkalommal, e helyen talán szabad emlékeztetni az elmúlt, rendkívül nehéz évtizedre, amelynek során a hazai építőipar óriási áldozatok árán átalakult, és mértékadó része - díjak, elismerések híján is - a minőség irányába fordult.

Ma már elmondható, hogy a hazai építőipar képes az építészek álmait megvalósítani. A jót is, a rosszat is. A legjobb az lenne, ha az építészek nem álmodoznának, mert ennek során nehéz érzékelniük egyrészt a realitásokat, másrészt saját képességeik határait.  Az álmodozás és a földhözragadtság végletei között tág lehetőség nyílik a szakma nemzetközi viszonyokhoz mérhető színvonalú művelésére.
A pályaművek megszemlélése során erre láttunk szép példákat.

A pályázaton belül az építmények rendeltetés, illetve jelleg szerint öt kategóriában versenyeznek egymással.

Ezek a kategóriák:

  • a lakás,
  • a középület,
  • a műemlék-helyreállítás, illetve rehabilitáció,
  • az ipari épület
  • a mérnöki létesítmény.

A pályázat bírálóbizottságának személyi összetételében megtalálhatók a kivitelezési szakemberek, az építészek és a különböző tervezési szakágak, így az épületgépészet, valamint a közmű- és mélyépítés szakértői.

A 2001-ben másodízben lebonyolított pályázatra a lakáskategóriában nem érkezett pályamű.

A középület kategóriában - a kiemelkedő színvonalra tekintettel - két pályamű kapott nívódíjat, rangsorolás nélkül.

Amerikai Nemzetközi Iskola, Budapest
2004 Nagykovácsi, Nagykovácsi u. 12.

Generálkivitelező: Középületépítő Rt.
Építtető: Amerikai Nemzetközi Iskola
Tervező: IPARTERV Épülettervező Rt.
Építészek: Annus Ferenc és Annus Marina
Közreműködők: Butler Europe Kft., Laki Épületszobrász Kft., Eurogreen-Tiszafa Kft.

A sajátos környezeti adottságok, az összetett funkció és a magas építtetői igényszint együttesen jelzik a feladat nagyszerűségét és egyben nehézségét. A lejtős terepre illesztett épületkomplexumban jól átlátható térbeli rendbe kapcsolódnak a különböző helyiségcsoportok, a tantermek mellett a színház- és tornatermek. A külső építészeti összhatásban jól érvényesül tartalom és forma egysége, a ház és környezetének harmonikus illeszkedése. A feladat megvalósításához valamennyi építőipari szakterület képviselői magas színvonalon járultak hozzá. A mély- és magasépítési tevékenységekkel azonos léptékű és színvonalú a tereprendezés, valamint a kert- és környezetépítés.

Porcelánmanufaktura Rt. Kereskedelmi Központ
8440 Herend, Kossuth u. 140.

Generálkivitelező: Zalai Általános Építési Vállalkozó Rt.
Építtető: Herendi Porcelánmanufaktúra Rt.
Tervező: Turányi és Simon Építész Iroda
Építész: Turányi Gábor
Belsőépítész: Jahoda Maja
Közreműködők: West Ker- Köl Kft., SALLAFA Faipari Rt., VEMÉVSZER Építő- és Szerelőipari Kft., PATELLA  Belsőépítészeti és Faipari Kft.

A Herendi Porcelánmanufaktúra új fogadó épülete egyben új építészeti hangsúlyt is teremt, nem csak a gyár környezetében, hanem a településképben is. A hármas tagolású épület egyik végében a gyártás folyamatát bemutató rész, átellenben a teljes termékválasztékot bemutató és árusító rész, míg középen igényes kávézó és étterem együttese található. Az U alakban formált tömeg a gyár főépületével együtt központi teresedést határol. A mű építészeti jellegében a hűvös fegyelmezettség és néhány hangsúlyos díszítő motívum eklektikus harmóniát alkot.
A ház meghatározó felületei a Rüben-téglás homlokzatok és a spanyol palafedésű tetősíkok. Az északnémet hangulatot idéző külső mellett, különösen a kávézó-étterem-együttes belsőépítészete klasszicista jellegű. E stílusbeli párhuzamosságot a külső- és belső kialakításra jellemző igényesség és elegancia teszi nem csupán elfogadhatóvá, de élménygazdaggá.

Műemlék-helyreállítás, rehabilitáció kategória

ART'OTEL
1011 Budapest, Corvin tér 2-5.

Generálkivitelező: Magyar Építő Rt.
Építtető: Laribross Corvin Centrum Kft.
Tervező: Mérték Építészeti Stúdió
Építész: dr. Komjáthy Attila
Közreműködők: Monolit Építő 21. Kft., Reneszánsz Rt., JADE Építőipari Kft.

A szállodakomplexum kiemelt jelentőségű környezetben valósult meg. Jelentősége abban áll, hogy révén a Világörökség részeként jegyzett budai Duna-part utolsó foghíját építették be. A feladat további különlegessége az új épületszárny és a Fő utca felőli műemléképületek összekapcsolása, miáltal zajtól védett, hangulatos kis udvarrészek alakultak ki. A műemléki épületszárny színvonalas helyreállítása és újcélú hasznosítása tovább növeli a dunai panoráma miatt amúgy is népszerű szálloda vonzerejét.

Ipari létesítmény kategória

Szőlő és Borfeldolgozó Üzem
3934 Tolcsva, Kuruc udvar

Generálkivitelező: ADEPTUS Mérnöki Építőipari és Kereskedelmi Rt.
Építtető: Tokaj-Oremus Kft.
Tervező: RÁDIUS Építészműterem Kft.
Építész: Sugár Péter
Közreműködő: ÉPSZER Építő- és Szerelőipari Kft.

Az építmény ipari jellegéhez, rendeltetéséhez semmi kétség nem fér, hiszen a szőlő- és borfeldolgozás az élelmiszeripari alágazathoz sorolható. Ez a létesítmény értékes települési és természeti környezetben, vagy pontosabban, azok határvonalán valósult meg, a környezetbe való illeszkedés iskolapéldájaként. Akárhonnan nézzük, alulról vagy felülről, fizikai vagy gondolati értelemben, a tervezés és megvalósítás minden eszköze a környezetbe illesztést szolgálja. Adódik ez a funkcióból is, a terepadottságokból is. Az adottságok, a lehetőségek és az igények tökéletesnek mondható összehangolása mégis az alkotók érdeme.
A hatalmas, boltozatos tárolóterek a terepszint alá kerültek, az üzem a lejtő aljából nézve is humánus léptékű, a homlokzati felületek természetes anyagai (kő, tégla, fa) szintén az illeszkedés eszközei. A közeli műemléképületekkel és a gondosan ápolt környezettel együtt az új létesítmény példás összhangot alkot.

Mérnöki és mélyépítési létesítmény kategória

Csepel II. Erőmű

 

Generálkivitelező: AST Hungaria Fővállalkozó Kft.
Építtető: Powergen Energia Rt.
Tervező: Dimenzió Tervező Kft.
Építész:  Bodrossy Attila
Közreműködők: HÍRÖSÉP Építőipari Kivitelező, Szolgáltató és Tervező Kft., KÉSZ Kft., Tunel Mélyépítő Gmk

Az új évszázad műszaki színvonalát is jelképező erőmű  reményt keltően magasodik ki a hajdani Weiss Manfréd (később Csepel) Művek évszázados, rendeltetését vesztett  épületrengetegéből.
Látványként inkább a budafoki Duna-partról érvényesül; a régi gyártelep labirintusából közelítve csak az utolsó pillanatban tűnik fel robusztus tömege. A mérnöki és mélyépítési jelleg a technológia telepítését és védelmét szolgáló alapozásokban, illetve térelhatárolásokban teljesedik ki. Az építészet ebből nem több és nem kevesebb, mint amit a funkció indokol: a technológia „tartós csomagolása", az időjárás közvetlen hatásaitól való védelme. A tartalom és forma egysége ebben az esetben  is maradéktalanul érvényesül.

Összefoglalva: a 2001. évi Építőipari Nívódíjjal elismert épületek, építmények rendeltetésükben és jellegükben különbözőek, közös bennük a tervezés, a megvalósítás és az üzemeltetés példás összhangja, együttesen magas színvonala.
A tervezés és a kivitelezés színvonala, minősége a közvéleményben folyamatosan napirenden lévő ügy, míg az épületek használata, környezetük rendezettsége tartósan elhanyagolt téma.
Pedig vaskos közhely, hogy nem elég a házat felépíteni, azt rendben is kell tartani, környezetével együtt. Épített környezetünk egészét tekintve, talán ezen a téren a legnagyobb a lemaradásunk, és erre szűkös anyagi viszonyaink csak részben szolgálnak mentségül. A díjnyertes épületek gazdái kivétel nélkül jó példát mutatnak ezen a téren.

Zsilinszky Gyula